A megmetszett rózsabokor, előtte citromfű, a citromfű mellett, baloldalon zsálya:
Nemcsak a citromfű és a tárkony telelt át, a zsálya is szépen összeszedte magát a tavaszi metszés után:
Ezt a virágot tavaly tavasszal ültettem, már nem emlékszem, hogy "ki ő". Kint maradt télen, cserépben, most pedig virágzik:
Amint lesz egy kis időm, kicserélem a földjét.
Kecskecsemege: szilvamagoncok és néhány "szál" vadszeder. A leendő második baromfiudvar helyén is rengeteg szilvamagonc nőtt. A kisebbeket levagdosom a kecskéknek, akik nagyon örülnek a finom falatoknak. Később úgyis lelegelnék az ide kerülő állatok (kecskék, malacok, tyúkok, libák).
Az egyik szilvamagonc...
...és egy szintén magról kelt szilvafa:
A kis magonc azért néz ki így, mert belenőtt egy nagy rakás fába, ahol csak így, eldeformálódva tudott fejlődni. Gyanítom, hogy az idősebb testvérének is hasonló gyermekkora lehetett. :)
Egy másik sérült szilvafánk. Az ő ágát tavaly tavasszal letörte egy nagyobb széllökés. Ennek ellenére az ág virágba borult, sőt, nyáron még termett is (lásd: A Természet csodája c. bejegyzés). Most tavasszal újra kivirágzott, a földön fekve:
Sok-sok szilvamagonc. Több száz van belőlük a kertben, az egészen picitől a kétméteres példányokig:
A kedvenc sarkom a hátsókertben. Sajnos a kettes számú baromfiudvar elhelyezése csak itt lehetséges, úgyhogy nem sokáig gyönyörködhetek már ebben a vadregényes hátsó részben:
Almafavirágzás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése