Versenyző paradicsomok, nyaraló szobanövények

Totál késésben vagyok mindennel kertügyileg, de hát nem is én lennék, ha ez nem így lenne. 

Annyira cuki, ahogy a cserepes paradicsomjaim próbálnak versenyezni a szabadföldiekkel. Egyébként a cserepesek vezetnek, a szabadföldi tövek épphogy elkezdtek virágozni, a cserepesek meg: 

A szabadföldiek átestek a kacsoláson, egy hónaljhajtást vízbe tettem. Ő majd szépen kigyökerezik, én majd szépen elültetem, és később is lesz paradicsomunk. Szépen.

 Virágzik a paprika. (Már épp ideje volt.)

Szívemcsücskebazsalikom (a kedvenc fűszernövényem):

Cukkini (már) volt, van és lesz, de ezt tudtuk - ha cukkinit ültetünk, akkor cukkinit eszünk cukkinivel. A boltban, nálunk 619 Ft kilója, úgyhogy teljesen elégedett vagyok a helyzettel, spórolás szempontjából. 

Tépősaláta utánpótlás - és ha megtalálom a kiskapámat, holnap még magvetek.

Egyszerűen szép:

Egy kivételével az összes szobanövényt száműztem a kertbe. Mind a hármat. (Igen, összesen négy van.) Így néz ki a legkisebb, nyaralás közben - szerintem élvezi:

Bejáratunk védelmezője - futómuskátli: 

Harcos paradicsomok, győztes cukkinik

Tegnap elültettem a "maradék" paradicsompalánta egy részét. Cserépbe. Azokat, amelyek elkezdtek teremni annak ellenére, hogy egy kis joghurtos pohárban "túléltek". Tisztára szégyellem magam...

Aztán fűszermagokat vetettem - oregánót, kerti zsályát...

...metélő petrezselymet, törpe bazsalikomot, borsikafüvet és zöld mentát. Egy kisebb balkonládába került némi tépősalátamag is, többféle.

Az ajtó melletti minizöldségesben zajlik az élet, a három cukkinitő természetesen minden máson felülkerekedett. Tudtam én ezt, csak nem sejtettem. Á, nem, sejtettem is, hiszen évekig úgy kertészkedtem, hogy centivel mértem ki az ültetési sor- és tőtávolságokat. Csak hát, most minél kisebb helyre, minél több mindent akartam bezsúfolni. Majd meglátjuk, mi kerekedik ki belőle. 

A tépősalátát mindenesetre leszüretelem, mielőtt a fényhiány miatt bedobná a törülközőt.

Cukkini...

...cukkini mindenhol...

...és a változatosság kedvéért: egy kis cukkini - szó szerint:

Ezt a szobanövénykét novemberben kaptam a névnapomra - szemmel láthatóan jól érzi magát a szabadban is:

A futómuskátlikat is átültettem. Mind a kettőt. Idén nem sok versenyző indul nálunk dísznövény-kategóriában...

Holnap ismét magvetés, fűszerek és némi zöldség lesz terítéken, egyelőre vetés szempontjából, aztán - idővel - remélem, szó szerint is.

A nagy visszatérés

Azért ilyen még nem volt a blog "fennállása" óta... hogy két teljes év kimaradjon...

Az igazság az, hogy nem volt miről írnom, és most, hogy visszagondolok az elmúlt időszakra, nem is értem, hogy történhetett ez meg. Letértem az utamról, azt hittem, hogy jobb lesz, hogy gyorsabban haladok majd előre. Hát, nem így történt.

Megannyi különféle "előrébbjutásban való próbálkozás után" a napokban megvilágosodtam: haladnom kell tovább az utamon. Az ÉN UTAMon. És az én utam a "föld".

2015. június

Az egyetlen pozitív dolog, ami a "kis kitérőm" alatt történt, az az, hogy "nagyüzemben" kezdtem el űzni a kutyamentést. 2017. decembere óta 18 kutya került tőlünk szerető családba, a tizenkilencedik mentettünk éppen ma érkezett. 

Felső sor, balról jobbra: saját kutyáink, Dezső, Pupi, Zerge - középső és alsó sor: mentettkéink egy része

Az ideiglenes kutyák mellett három saját kertrendezőnk van - sajnos itt is történtek változások... 

Pupi megvan még, mondanám, hogy él és virul, de inkább él és poroszkál - a látása már nem a régi, megsüketült, megöregedett... 

Ízi (Gizike) elment, 2017. karácsonyán, 6 évesen, végelgyengülésben. (Ezt eredményezi a felelőtlen szaporítás... De ez egy másik téma.)

Nem sokkal ezután cuccolt be hozzánk Dezső, a puli, aki kéthetesen a mamijával együtt lett elkobozva, rossz tartási körülmények miatt. 

Idén tavasszal pedig valóra vált kedvenc kisebbik lányom álma... Nos, ő  Zerge, a (mentett) magyar vizslagyerek. 

Ideiglenes és saját mentett kutyáink élete nyomon követhető ITT. 

És most akkor rá is térhetünk a lényegre: újrakezdem. Kicsit későn kaptam észbe, ha kertészszemmel nézzük a naptárat. A veteményesem helyén embermagasságú a gaz; csupán a bejárat mellé ültettem pár tő paradicsomot, paprikát, bazsalikomot, cukkinit és tépősalátát. 

A folyamatos esőzések és napfényhiány miatt a paradicsom és a paprika sztrájkol. A bazsalikomjaimat eszi valami. A cukkini és a saláta viszont nő, nemsokára ehetünk "hazait". 

És... a "jobb későn, mint soha"-elv alapján másodvetés lesz itt, hamarosan. Kasza, ásó és egy nagy adag kitartás, amire szükségem lesz. Meg persze valakire, aki majd a kasza és az ásó másik végén áll. Megoldom. Mert tényleg folytatnom kell. Most jöttem csak rá, mennyire hiányzik a paradicsompalánta és a bazsalikom  illata, a föld tapintása, a rovarok jövés-menése a lábam körül. Hiányzik. Hiányzott. Visszatértem.