2014. augusztus 30., szombat

Margit javul, és barátkozik + egyéb állatságok és zöldségek

Hála Istennek, Margit már sokkal jobban érzi magát. Sokat "fekszik" ugyan, de a lába már nincs görcsben, és már mászkál is valamennyit őtyúksága. Ma délután megkapta a második szurit, kapja a Jolovitos-almaecetes-aszkorbinsavas vizet, és ma gilisztákat is gyűjtöttem neki.  



Itt lakik most Margit a nyulakkal:


Egész jól megszokták egymást Bolyhossal:





Margit már mászkál is:


Barátok közt. Margit jól érzi magát a nyulakkal: 


Ilyen kukoricáink vannak:


Ez a méretes oldalág az öreg diófáról tört le. Csak azt nem tudom, mikor, tegnap délután vettem észre. Előrehoztam (van súlya), majd kezdek vele valamit. 


Bori, a kacér:


Levendula - másodvirágzás: 


Még valamikor tavasszal, vagy nyár elején vettem ezt a két levendulát és rozmaringot. A levendulákat beültetem a sziklakertbe, a rozmaring pedig majd kap egy nagyobb, mutatósabb cserepet. 


Lesz kolbásztököm! :) Már nőnek. :) 




Ma elkezdtem előkészíteni a terepet az őszi vetésnek. Őszre még ültetek többféle salátát, többféle retket és kínai kelt, lassan el kell vetnem a tavaszi spenót, sóska, saláta és egyéb zöldségek magjait, és a fokhagymát is nemsokára duggathatom. Úgyhogy elkezdtem felszedni a sorokat. Nem mintha nem lenne még bőségesen hely, de könnyebb dolog lesz a már használatba vett földrészt bevetni, mint elkezdeni felásni egy teljesen új területet. (Annak is eljön majd az ideje, jövőre sokkal több zöldséget fogok vetni, ültetni.) Elkezdtem felszedni egy sor répát, és megtaláltam az egyik vöröshagyma sort is. :) Sajnos elkezdett esni az eső, úgyhogy abba kellett hagynom, majd holnap folytatom. 


Répaarc:


Répaarc 2.:


Kipergettem a körömvirágmagokat, már csak át kell válogatni:

2014. augusztus 28., csütörtök

Pár apró öröm, egy nagy bánat - Drukkoljatok Margitkának!

Ilyen paprikám és paradicsomom is van. Sajnos a paradicsomból nem sokat tudok megmenteni, ez a fajta is teljesen tönkrement a sok esőzéstől. 


Összegyűjtöttem egy kis kecsketejet, és csináltam vagy 2,5 liter joghurtot. Mire észbe kaptam, hogy le kéne fényképeznem a remekműveket... már csak ennyi maradt: 


Szerintem gyönyörű, és nagyon finom. :)


A következő két fotó kivételesen "szobai" kategória:


Így tölti nyugdíjas napjait a 14 éves yorkshire terrierünk. Mielőtt bárki azt gondolná, hogy "szegény, öreg kutyus...", tájékoztatásul közlöm, hogy Ricsike a nap nagy részét ugrálással, ugatással, követelőzéssel (soha semmi nem jó neki, és nem tetszésének egyből hangot is ad), valamint egyéb gazdabosszantó tevékenységekkel tölti. Itt éppen a rosszaságot piheni ki, és erőt gyűjt a következő akcióhoz: 


Új társbérlő a kecskeólban. Tulajdonképpen nem is annyira új, csak eddig személyesen még nem találkoztunk. A hálójából tudtam, hogy beköltözött, ma pedig be is mutatkozott: 



Ha a kis japán csak feleannyira lesz jó anya, mint amilyen lelkiismeretesen kotlik, akkor a kiscsibéknek szuper anyukájuk lesz. 


Sajnos van egy rossz hírem is. Margit, a tyúk ma délutánra ugyanazokat a tüneteket produkálta, mint amiket a kiscsibéink, akiket mind egy szálig elvesztettünk. Begörcsölt a lába, nem tud felállni, és egyáltalán, látszik rajta, hogy nincs jól. Nem értem ezt a dolgot, mert az elvesztett kiscsibék egyáltalán nem érintkeztek a felnőtt szárnyasokkal, soha nem voltak bent a kecskeudvarban, ahol ők vannak, és már nagyon régen jobblétre szenderült az utolsó kiscsirke is (ha jól emlékszem, talán még a nyár elején). Szóval, nem értem ezt a dolgot. Margitkát azonnal kihoztam a kecskeudvarból, megkértem a nagyobbik lányomat és a húgomat, hogy szaladjanak át az állatorvosunkhoz valami gyógyszerért. Mondtam a gyereknek, hogy kérjen valami antibiotikumot, Margitka úgysem tojik (most már kiderült, hogy a japántól kaptuk a tojásokat), és megenni sem szándékozzuk, mert szeretjük őt. Hoztak is három fecskendőnyi gyógyszert, a tesóm be is adta Margitnak az első adagot, a másodikat szombaton kell, a harmadikat hétfőn. Nagyon remélem, hogy tévedek, és nem a Marek-féle vírusos betegségről van szó, mert akkor az antibiotikum hiábavaló, és úgy egyébként nem sok esély van arra, hogy Margit felépüljön. Talán, ha csoda történik.
Az alábbi képen éppen azt kíséri figyelemmel, ahogy berendezem neki a betegszobát. Szalmából csináltam neki egy puha ágyikót, a vacsorájába (roppantott kukorica és árpa) kevertem összetört tojáshéjat (kalciumpótlás), az ivóvízébe kapott Jolovitot és almaecetet. Ráborítottam egy nagyobb zöldségesrekeszt, és egy nagyméretű, vastag ponyvával beázás ellen is biztosítottam, hogyha éjjel esne az eső. Este még ránéztem, megitattam, enni nem akart. Remélem, túléli az éjszakát, és rendbe jön. 


Margitka pihen. Nagyon szeretném, hogy meggyógyuljon.

2014. augusztus 26., kedd

Hamis húsleves + nyár végi ez+az

Én mindent megpróbáltam, hogy rántott halnak tűnjön, de a gyerekek átlátnak a szitán. Ugyanis hal nem terem a kertben, tök és cukkini viszont annál inkább. 


Egyébiránt a tök- és cukkinifélék nem csak egészségesek, hanem rendkívül gazdaságosak is: egy-egy példányt többször és többféleképpen fel lehet használni. Ez elsőre egy kicsit furcsán hangzik, de így van. A rántott töknek és rántott cukkininek elkészített példányok kikapart belsejét eddig megkapták a kecskék. Ez most sem történt másként, ám előtte tovább hasznosítottam a tök- és cukkinibelet: egy interneten talált recept alapján hamis húslevest készítettem belőle. Így aztán most már tényleg kijelenthetem, hogy a tökfélék rendkívül gazdaságos zöldségek.

Felszedtem a leveshez egy pár szál répát. Nem mondom, hogy a legszebb példányok, de garantáltan vegyszermentesek, és nem utolsósorban nagyon finomak. 


A zellerzöld viszont gyönyörű:


Sajnos a gyümölcstermésünk az idén nem valami bőséges. A szilvatermés említésre sem méltó, a körtefákon is feleannyi a gyümölcs, mint tavaly volt. Ebben az évben az alma az, amiből talán most több van, mint a tavalyi évben, ráadásul egészen szép példányok lógnak a fán: 



A sok eső a mángoldra is jó hatással volt. Íme egy méretes, vagyis egy méteres levél:


Virágzik a másodvetésű uborka, remélem, termés is lesz belőle:


Csodálatos zellerzöldjeim vannak. A gumók méretével nem vagyok megelégedve, de levesekbe pont jó lesz. 



Zellerültetvény :) az uborkaháló mögött:


Újravirágzik a bab; jó, hogy nem húztam ki a töveket a földből:


A sok esőtől ilyen szép hatalmasra nőtt a gaz között a meglepetés kínai kel. Néhány hete elvetettem egy sor magot, egy ideig figyelgettem, de mivel nem láttam, hogy bármi is kinőtt volna a sorban, a sorsára hagytam ezt a területet. Két fej termett, örülök neki. :) 


Valahonnan idefújt a szél pár tátikamagot. Nagyon szeretem a tátikát, gyerekkoromban volt belőle bőven a nagyrévi házunk kertjében. 



A héten leszedem, és felfűzöm a fűszerpaprikát.


Úgy tűnik, a paprikának tetszett ez a csapadékos időjárás, nagyon szépek a tövek, még mindig...


...de nem minden zöldségnek kedvezett ez a sűrű és bőséges csapadék. Sajnos a paradicsom teljesen tönkrement. Megpróbálom menteni a menthetőt, de a veszteség sajnos elég nagy. 



Készül a kiscsirkék helye. A nyúludvart megnyitottam, és hozzácsatolok egy még egyszer akkora részt. Ez egyelőre bőven elég lesz a társaságnak. 



A leendő anyanyulak is nőnek, nemsokára beengedem hozzájuk Bolyhost, hogy gondoskodjon az utánpótlásról.


Életkép a kecskeudvarból:


Anya és lánya, amint a szomszéd vadszőlőjét próbálják áthúzni a kerítésen:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...