2017. május 27., szombat

"Csakazértis" kígyóuborka

Az eddig felásott területet már bevetettem/beültettem, de addig sem akarok ölbe tett kézzel ülni, amíg elkészül a következő rész. Most a kígyóuborka volt soron, reggel úgy keltem, hogy ha törik, ha szakad, a kígyóubinak ma földbe kell kerülnie. Ásni én nem akarok (ezt az egyet - na jó, még a fűkaszálást is - meghagyom másnak), úgyhogy gondoltam egy merészet, és mivel egyszer már bevált az öreg szilvafa kolbásztök karóként, elültettem köré négyszer három kígyóuborkamagot. Lehet, hogy első hallásra egy kicsit soknak tűnik, de majd, ha oda kerül a sor (és minden mag kikel), megoldom a dolgot. Valahogy. :) 

Szóval, erről a szilvafáról fognak lógni az uborkáim. :) 


2014-ben kolbásztök termett a szilvafán. Októberi kép:


És igen! Virágzik a paradicsom. Még csak a korall fajtájú, és abból is csak egy tő, de hát bőven van még időnk virágozni, ugyebár. 


Messziről még nem nagyon látszik a fejlődés, de a bazsalikom nő, a rukkola tegnap óta is nagyobb lett, és a tegnapi létszámellenőrzéshez képest ma kettővel több cukkini kandikál ki a fészkekből. :) 


Imádom a "vadregényt" a kertben. :) Jó, hát nálunk egy kicsit több van belőle a kelleténél - el tudnám viselni, ha mind az 1454 nm (mínusz ház) valamilyen formában hasznosítva lenne - de majd szépen lassan haladok előre. Végül is nem kerget a tatár, vagy mi... 


Ebből itt csipkebogyó lesz, kérem szépen, és van még belőle egy pár bokor: 


Ezt a helyet, a bodza és a csipke között-előtt-alatt ma kinéztem magamnak, valami pados-virágos megoldáson töröm a fejem: 


Május végi helyzetjelentés

Nem mondom, hogy minden úgy halad, ahogy azt szeretném, de hát ilyen az, amikor az ember lánya főállásban dolgozik, mellette plusz munkákat vállal, és még egy gazdaság beindításán is fáradozik. (És ez még nem minden, de szerintem jobb, ha nem részletezem... :))

A lényeg az, hogy azért lassacskán csak beindulnak a dolgok. Itt van például a spenót, amit végigvetettem körbe, a kert szélén. Ő már szépen növöget: 


A cukkinivel is meg vagyok elégedve. Négyfélét vetettem, összesen huszonnégy magot. Ebből - a ma esti állás szerint - kikelt tizenhárom. 



Ez a két sor rukkola a barátnőmé - rendelésre :), de vetek magunknak is, a hétvégén: 


Így néznek ki közelről. Szerintem tök cukik. :) 


A többi salátaféle, a kötözőhagyma és a metélőpetrezselyem még annyira apró, hogy nem láttam értelmét lefotózni. 

Idén az "ahogy esik, úgy puffan"-elvet követve ültetgetek ezt-azt, ide-oda. Azért a növénytársítás szabályait próbálom szem előtt tartani. Az alábbi képen elöl paprika, mögötte paradicsom növöget: 


 Öt-öt tő kápia, illetve kaliforniai paprika. Utóbbiból van még két tő, csak azt máshova telepítettem. :)


Borsikafű: 


Oregánó:


Bazsalikomot - zöldet is, lilát is - vetettem a zöldségesbe is, de azok még csak most bújtak ki. Nemsokára itt a pesto-szezon. :)


A túlélő citromfű-telepem. Évekkel ezelőtt ültettem, magról. Minden évben többször áldozatul esik a fűkaszának, idén már kétszer lett lekaszálva, most így néz ki. Kár, hogy az illatát nem tudom leírni... :) 



A rózsabokor is ébredezik: 


Mézvirág:


Díszcsalán:


Nem tudom mi a neve, de elméletileg évelő, és nekem nagyon tetszik: 


A petúniák szemmel láthatóan jól érzik magukat a helyükön. Ilyen gyönyörű virágözönnel hálálják meg a törődést: 



Balázzsal bodzáztunk

Készül a második adag bodzaszörp. Az első, mire kettőt pislogtam, elfogyott.



Holnap megszámolom, hány bodzabokrunk és -fánk van. Idén még csak a ház háta mögötti...


...és a szilvafa melletti bokorról, valamint a kerítés melletti fáról szüreteltem...


...de ideje lenne megszemlélni (és megszámlálni) a többi bodzaellátó-központot is. A halogatás oka szimpla lustaság, ezek ugyanis a kert vége felé helyezkednek el, ami ugyebár, tudjuk: háromnapi hideg élelem, bozótvágó satöbbi. 

A "bodzázásban" segítségem is volt Balázs, a szomszéd macska személyében: 


Balázs egy idő után megunta a szüretet, és izgalmasabb elfoglaltság után nézett, konkrétan ki akart rabolni egy madárfészket: 


Szerencsére beszélek madárul (is), így amikor meghallottam a segélykiáltásokat, a másodperc törtrésze alatt tudtam cselekedni - lesegítettem Balázst a fáról. Egy lapáttal. Na, azért nem kell megijedni, tényleg szó szerint lesegítettem, semmi baja a macskának. Egy kis fejmosást azért kapott őkelme. 

2017. május 16., kedd

Bodza és pirítós

Bokros :) teendőim miatt az idei év mottója: "Fő a spontaneitás."

Mondanom sem kell - de úgy is mondhatjuk, hogy azért ez várható volt - egyelőre semmit nem haladtam előre a "gazdasággal" kapcsolatos terveim megvalósításában. Elmaradt az őszi szántás, és naná, hogy a tavaszi is. De sebaj, megoldjuk ezt máshogy, és amíg nem nekem kell ásni, addig nem panaszkodom. 

Mielőtt bármit is mondanék, mutatom az idei év első termését: 


Bodzaszörp lesz itt, nemsokára. :) Még kora tavasszal megmetszettem az egyik bodzabokrot (rajta kívül van még vagy tíz), ami hálából bodzafává nőtt:


Mivel csak egy darab citrom árválkodik az éléskamrában, egyelőre csak egy kisebb üvegnyi szörpre való virágot szedtem. 

Visszatérve gazdasszonyi feladataimhoz, ami eddig történt: földben van 17 tő paprika, vegyesen (kaliforniai, kápia, pfefferoni, édes fehér) és 11 tő paradicsom (lugas, koktél, korall). Mi ez a tavalyelőtti százvalahány tő paradicsomhoz és a csak kicsivel kevesebb paprikához képest... Na, de mint azt már említettem: meglehetősen elfoglalt vagyok mostanság. Azért még magvetésre is futotta az időmből: spenót, kötözőhagyma, metélőpetrezselyem, rukkola, kétféle tépősaláta és bazsalikom került a földbe. Oregánót és borsfüvet már korábban vetettem, legközelebb őket is megmutatom (szépen növekednek). 


A ház környékét is igyekszem felvirágoztatni :). Petúnia, díszcsalán, mézvirág és kétféle virágkeverék, no, meg az elmaradhatatlan fűszernövények kerültek előre (legalábbis egyelőre), legközelebb majd erről is mutatok képet. 

A kert hátsó fele továbbra is dzsungel,  ide már el sem indulok bozótvágó és háromnapi hideg élelem nélkül: 


Nagyjából ennyi közlendőm volt mára, pontosabban ennyire futja az időmből. Így is két részletben tudtam csak leírni a mondandómat, félúton - a kisebbik lányom által rám gyakorolt erőteljes nyomás hatására - ugyanis kénytelen voltam nekiállni a bruschettának: 


Mostanában nagy sláger nálunk az olaszok pirítósa, ami elég sokféleképpen elkészíthető. Most került bele olívabogyó és szezámmag is, de egyszerűbben is szoktuk készíteni, lásd: ITT
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...