Visszaeső szabálysértő vagyok

Munka után édes a pihenés kerti munka. Még a fizikai fáradtságról is képes vagyok megfeledkezni, ha elkezdek "kapirgálni". Ma vetettem egy kis tépősalátát. Mer' az kell. Minden mennyiségben.

Így néz ki most a bejárat jobboldala (szemből nézve a bal), de már készül a másik oldal is. Megint szeretem-bejárat lesz. Vagyis már az is.

A fűszerescserepemben alakulnak a dolgok, a törpe bazsalikomot és a borsikafüvet nemsokára szüretelhetem, a metélőpetrezselyem növekszik, egyedül a zöld menta maradt el egy kicsit a fejlődésben, amit nem is csodálok, hiszen egy méretes porcsin nőtt ki a térfelén - hogy honnan, azt nem tudom...

Az a nagy helyzet, hogy én ilyen szabályokkal szembemenős fajta vagyok, úgyhogy igen, így július végéhez közeledvén vetettem "apróparadicsom" és cseresznyepaprika magokat. Meg bimbóskelt is, mert azt egész télen lehet szüretelni. Hogy mi lesz belőlük, nem tudom, de majd beszámolok az eredményről. Sokszor csináltam már ilyet kertügyileg, hogy nem tartottam be a "szabályokat", és az esetek többségében arcra esés esete forgott fent, de akkor is meg kell próbálnom a benti zöldségtermesztést (gondolok itt most az "apróparira", meg a cseresznyepaprikára). Úgyhogy amíg bírják, kint lesznek, utána pedig irány a konyha meg a lámpa.

Kedvencem, a bazsalikom - virágzik:

A szabadföldi paradicsomok, ha lassan is, de beérték a cserepeseket. Elég sok virág van rajtuk, és végre teremni is elkezdtek:

Ééés... Van már paprikánk!

Cukkini - volt egy kis szünet (ilyen sem volt még...), de már jön az utánpótlás:

A legszebbet a végére hagytam. Szeretem a muskátlit. Is.

Villámhírek képekkel - gyorsjelentés a kertből

Míg a szabadföldi paradicsomok kényelmesen "virágozgatnak", addig a cserepes példányok igen szép terméseket növesztenek:

Nekünk ilyen kertészkutyáink vannak... Sajnos csak két tő kerti zsálya-gyerek élte túl a szakmai gyakorlatot:

Ma vetettem orosz tárkony, kapor és rozmaring magokat. Hátha lesz még belőlük valami...

Metélőpetrezselyem (baloldalon, felül), zöld menta (jobboldalon, felül - nagyon aprók még, alig látszanak), törpe bazsalikom (jobboldalon) és borsikafű (lent) locsolás előtt. Bár nem sokat rendetlenkednek, de lassan szétültetem őket.

A legkisebb szobanövényünk egészen kivirult a jó levegőn - csak úgy ontja a virágokat:

Versenyző paradicsomok, nyaraló szobanövények

Totál késésben vagyok mindennel kertügyileg, de hát nem is én lennék, ha ez nem így lenne. 

Annyira cuki, ahogy a cserepes paradicsomjaim próbálnak versenyezni a szabadföldiekkel. Egyébként a cserepesek vezetnek, a szabadföldi tövek épphogy elkezdtek virágozni, a cserepesek meg: 

A szabadföldiek átestek a kacsoláson, egy hónaljhajtást vízbe tettem. Ő majd szépen kigyökerezik, én majd szépen elültetem, és később is lesz paradicsomunk. Szépen.

 Virágzik a paprika. (Már épp ideje volt.)

Szívemcsücskebazsalikom (a kedvenc fűszernövényem):

Cukkini (már) volt, van és lesz, de ezt tudtuk - ha cukkinit ültetünk, akkor cukkinit eszünk cukkinivel. A boltban, nálunk 619 Ft kilója, úgyhogy teljesen elégedett vagyok a helyzettel, spórolás szempontjából. 

Tépősaláta utánpótlás - és ha megtalálom a kiskapámat, holnap még magvetek.

Egyszerűen szép:

Egy kivételével az összes szobanövényt száműztem a kertbe. Mind a hármat. (Igen, összesen négy van.) Így néz ki a legkisebb, nyaralás közben - szerintem élvezi:

Bejáratunk védelmezője - futómuskátli: 

Harcos paradicsomok, győztes cukkinik

Tegnap elültettem a "maradék" paradicsompalánta egy részét. Cserépbe. Azokat, amelyek elkezdtek teremni annak ellenére, hogy egy kis joghurtos pohárban "túléltek". Tisztára szégyellem magam...

Aztán fűszermagokat vetettem - oregánót, kerti zsályát...

...metélő petrezselymet, törpe bazsalikomot, borsikafüvet és zöld mentát. Egy kisebb balkonládába került némi tépősalátamag is, többféle.

Az ajtó melletti minizöldségesben zajlik az élet, a három cukkinitő természetesen minden máson felülkerekedett. Tudtam én ezt, csak nem sejtettem. Á, nem, sejtettem is, hiszen évekig úgy kertészkedtem, hogy centivel mértem ki az ültetési sor- és tőtávolságokat. Csak hát, most minél kisebb helyre, minél több mindent akartam bezsúfolni. Majd meglátjuk, mi kerekedik ki belőle. 

A tépősalátát mindenesetre leszüretelem, mielőtt a fényhiány miatt bedobná a törülközőt.

Cukkini...

...cukkini mindenhol...

...és a változatosság kedvéért: egy kis cukkini - szó szerint:

Ezt a szobanövénykét novemberben kaptam a névnapomra - szemmel láthatóan jól érzi magát a szabadban is:

A futómuskátlikat is átültettem. Mind a kettőt. Idén nem sok versenyző indul nálunk dísznövény-kategóriában...

Holnap ismét magvetés, fűszerek és némi zöldség lesz terítéken, egyelőre vetés szempontjából, aztán - idővel - remélem, szó szerint is.

A nagy visszatérés

Azért ilyen még nem volt a blog "fennállása" óta... hogy két teljes év kimaradjon...

Az igazság az, hogy nem volt miről írnom, és most, hogy visszagondolok az elmúlt időszakra, nem is értem, hogy történhetett ez meg. Letértem az utamról, azt hittem, hogy jobb lesz, hogy gyorsabban haladok majd előre. Hát, nem így történt.

Megannyi különféle "előrébbjutásban való próbálkozás után" a napokban megvilágosodtam: haladnom kell tovább az utamon. Az ÉN UTAMon. És az én utam a "föld".

2015. június

Az egyetlen pozitív dolog, ami a "kis kitérőm" alatt történt, az az, hogy "nagyüzemben" kezdtem el űzni a kutyamentést. 2017. decembere óta 18 kutya került tőlünk szerető családba, a tizenkilencedik mentettünk éppen ma érkezett. 

Felső sor, balról jobbra: saját kutyáink, Dezső, Pupi, Zerge - középső és alsó sor: mentettkéink egy része

Az ideiglenes kutyák mellett három saját kertrendezőnk van - sajnos itt is történtek változások... 

Pupi megvan még, mondanám, hogy él és virul, de inkább él és poroszkál - a látása már nem a régi, megsüketült, megöregedett... 

Ízi (Gizike) elment, 2017. karácsonyán, 6 évesen, végelgyengülésben. (Ezt eredményezi a felelőtlen szaporítás... De ez egy másik téma.)

Nem sokkal ezután cuccolt be hozzánk Dezső, a puli, aki kéthetesen a mamijával együtt lett elkobozva, rossz tartási körülmények miatt. 

Idén tavasszal pedig valóra vált kedvenc kisebbik lányom álma... Nos, ő  Zerge, a (mentett) magyar vizslagyerek. 

Ideiglenes és saját mentett kutyáink élete nyomon követhető ITT. 

És most akkor rá is térhetünk a lényegre: újrakezdem. Kicsit későn kaptam észbe, ha kertészszemmel nézzük a naptárat. A veteményesem helyén embermagasságú a gaz; csupán a bejárat mellé ültettem pár tő paradicsomot, paprikát, bazsalikomot, cukkinit és tépősalátát. 

A folyamatos esőzések és napfényhiány miatt a paradicsom és a paprika sztrájkol. A bazsalikomjaimat eszi valami. A cukkini és a saláta viszont nő, nemsokára ehetünk "hazait". 

És... a "jobb későn, mint soha"-elv alapján másodvetés lesz itt, hamarosan. Kasza, ásó és egy nagy adag kitartás, amire szükségem lesz. Meg persze valakire, aki majd a kasza és az ásó másik végén áll. Megoldom. Mert tényleg folytatnom kell. Most jöttem csak rá, mennyire hiányzik a paradicsompalánta és a bazsalikom  illata, a föld tapintása, a rovarok jövés-menése a lábam körül. Hiányzik. Hiányzott. Visszatértem.