Nehezen tudom elfogadni, hogy már öt órakor sötét van. Sajnos nem lettem kész a sziklakert építés mára betervezett munkálataival. Kiszedegettem az elfagyott virágokat a földből, a virágokból pedig a magokat (rengeteg dísznapraforgómagot tettem el, és megvannak tavaszra a kakastaréj- és körömvirágmagok is).
Kezelésbe vettem a kiskertet a kis kapával, és ástam hozzá még egy darabot. Holnapra maradt a "sziklák" begyűjtése és elrendezése, a földhordás és a zsályák, valamint a kövirózsák beültetése. Aztán majd még be kell szereznem a többi növényt is.
Úgy néz ki, hogy az ideültetett levendulám tönkrement, de azért
visszavágtam, és beültettem őt egy cserépbe. Hátha... A két muskátlit
kiszedtem, három lett belőle (az egyiket szét tudtam választani a
tövénél), ezek is bekerültek egy-egy cserépbe. A nagyra nőtt virágok
alatt találtam egy gyönyörű rózsagyereket is, róla teljesen
megfeledkeztem. Az a szép az egészben, hogy külön locsolva sem volt, el is
takarták a jó magas növények, mégis, ez a kis rózsa lett a legszebb az
összes próbálkozásom közül.
Így néznek ki azok a kis rózsák, amikre odafigyeltem:
Végül pedig hadd meséljek a sáskáról, ugyanis az alábbi képen látható állatkának története van. :)
Éppen a
hajnalka maradványait (növényről van szó, nem kell megijedni :))
szedegettem le az ajtórácsról, alatta volt (illetve még mindig ott van) a
rozmaring bokrom. Nézem, hogy ráesett a rozmaringra egy becsukódott
virág a hajnalkáról. Leszedem, megpróbálom szétszedni, hátha vannak
benne magok, amiket eltehetnék jövőre. "Hajnalka" megmozdul... Mariann
sikít, "hajnalkát" eldob. Család röhög. Nem hajnalka volt, hanem ez a
sáska, csak nem vettem észre a többi részét, a kétharmada (vagyis a
vastagabbik része) meg pont úgy nézett ki, mint a hajnalkáim, amikor
estére összecsukódnak. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése