2014. szeptember 16., kedd

A fűszerpaprikától az ülőrúdig

A fűszerpaprika szüretet most már nem lehet halogatni. Szerintem holnap meg is ejtem a műveletet. 


Emlékeztek még a koriandereimre? Olyan büszkén mutogattam őket a nyáron, kicsit talán túl sokszor is. :) Tetszett a kertnek ez a része a virágzó korianderrel, lilahagymával és bársonyvirággal: 




És most bevallom, hogy egyszer sem használtuk a konyhában. :) Hagytam, hogy virágozzon, cserébe ilyen szép magokat kaptam. A felét már begyűjtöttem, de mindet el szeretném tenni, jövőre pedig már saját korianderem lesz. És akkor használni is fogjuk, és szárítani is fogok belőle, télire. 


A kert romantikusan vadregényes (értsd jól: elhanyagolt, nyaki érő gazos) része. Szeretek itt bóklászni:


Meglepetés! Sem a dísztökből, sem a lopótökből nem lett semmi, sajnos. Viszont az elvetett korsótök magokból lett egy tő...


...és úgy néz ki, hogy virágozni is fog, hamarosan:


Ma kiszedtem a kukoricákat:


A kukoricatöveken maradt csöveket megkapták a nyulak, a zöldet pedig a kecskék. Volt nagy öröm:




A kis ól. A kecskék szétszedték, a szárnyasok ülőrúdként használják. A vidéki élet szépségei...


2 megjegyzés:

  1. Ami az egyiknek már nem kell a másiknak még tökéletes:) Végül is így semmi nem megy kárba, kecskék után a szárnyasokat szolgálja:)
    A fűszerpaprikák gyönyörűen néznek ki!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát... azért azt a kis ólat tudtuk volna még használni... :) Terveztem, hogy tetőt csinálok rá, de ez most így már nem aktuális. :)
      Igen, a paprikák nagyon szépek lettek, örülök is nagyon, életem első saját nevelésű fűszerpaprikái. Köszönöm a kedves szavakat.

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...