Meglehetősen idillikus volt a tegnap délutánom. A hátsó kertben dolgozgattam, gazoltam, paradicsomot kötöztem, jöttem-mentem, és ahová csak léptem, mindenhol egy macskába botlottam:
 |
| Ében (Ebi) |
 |
| Kettes számú anyamacska |
 |
| A másik két kölyök |
 |
| Kacor, valószínűleg ő a három gyerek apja |
 |
| Egyes számú anyamacska |
 |
| Ében innen mozizik, minden érdekli, ami a kecskeudvarban történik... |
 |
| ...és úgy jár-kel az udvarban, mintha ő is itt lakna |
Ezeket a paradicsomtöveket kötözgettem tegnap délután. Rengeteg paradicsom odalett, nem figyeltem oda eléggé. Egyszer már felkötöztem őket, de meg kellett volna ismételnem a műveletet, mivel a sok csapadék miatt a növények rohamos növekedésnek indultak. A földön nőttek a szárak jobbra-balra, tele paradicsommal, és amikor bogoztam ki a szálakat (a szárakat), hogy melyik, hova tartozik, sajnos sokat sikerült letörnöm.
Itt már legalább látszanak a sorközök:
Itt lesz még munka, bőven:
Ha minden a tervek szerint alakul, ma végzek a paradicsommal, és előkészítem az uborka helyét. Ha minden jól megy, holnap el is vetem a magokat, és nekiállok a cékla helyének előkészítéséhez. Na, tessék... Már megint előre tervezek...
A sárgadinnyét még muszáj megmutatnom. Ilyen szép nagy már, és jó sok van belőle:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése