2015. január 31., szombat

Róka után nyest és patkány + rövidtávú munkaterv

2015-ben sem kerülnek el minket, pontosabban az állatainkat a ragadozók. Tavaly a róka vitte el a szárnyasokat, idén pedig már két nyúllal vagyunk szegényebbek egy nyest és egy patkány "jóvoltából". A vadas színű baknyúlra a minap fej nélkül találtam az ólban. Azt hittem, hogy bombabiztos helyet csináltam a két baknak odabent, de csak kipiszkálta a vadast ez a görény nyest. (A 'görény' szó ez esetben jelzőként értendő.) A másik bakot, a fehéret, rögtön kiköltöztettem onnan a ház elé (az előszoba ablak alá), így a kutya legalább jelez, ha valami mocorgás lenne körülötte. Aztán jövök majd én a lapáttal. 
Az egyik kis vadas süldővel pedig valószínűleg patkány végzett, két nappal a nyesttámadás után találtam rá, papírvékony állapotban feküdt az anyja és a testvére mellett. Ők nem az ólban voltak elszállásolva, hanem kint, az általam készített ketrecféleségben, de a patkány csak bejutott oda is. Mivel - ezek szerint - ez a hely sem ragadozóbiztos a nyulak számára, az anyát és a megmaradt nyúlgyereket is előre hoztam. Ők a Mr. Pock által lakott kutyaház tetejére kerültek, egyelőre egy 58 x 40 x 38-as ketrecbe. Nem túl nagy hely, de inkább "nyomorogjanak" egy kis ideig, mint hogy ők is nyest-, vagy patkánykézre kerüljenek. 






Éjszakára jól be vannak bugyolálva zsákokkal és fóliával, szóval fázni nem fáznak. Nekem mondjuk most könnyebb így, hogy sötétben nem kell hátramenni hozzájuk (most már az összes állat elöl van - ami megmaradt...), de persze ez az állapot nem tartható fenn sokáig. Már nézegetem nekik a megfelelő ketrecet. Nem kísérletezek többet házi megoldásokkal. 
A másik, sebes hátú, vadas süldőt majdnem teljesen rendbe hoztuk (nagyon jó ez a Charmil plus nevezetű krém, amit az állatorvostól kaptunk), a "kráterek" eltűntek, már alig látszott, hogy egyáltalán sebes volt a háta. Aztán pedig elajándékoztam, mert egyrészt túl kevés volt a hely ahhoz, hogy "karanténozzunk", másrészt baknyúl volt, nekem pedig lányok kellenek. Mondjuk, most ugyanaz a helyzet, már ami a karanténozást illeti, az ő ketrecébe került be ugyanis az anyanyúl a megmaradt kölykével. 

Ami pedig a kertet és a ház körüli munkákat illeti - hogy ne csak veszteségekről essék szó - már lebeszéltem a dolgokat a megfelelő emberrel, nemsokára megkezdődik a kertásás, ólrendbetétel, kerítésfelhúzás. Én elkezdem a benti magvetést (már késésben vagyok, de mindig közbejön valami halaszthatatlan tennivaló/sürgős munka), ha kész az ól, jönnek a tyúkok... Már alig várom a tevékeny időszakot. Mondjuk, azt nem tudom, hogy hogy fogom intézni a dolgokat úgy, hogy mindenre jusson idő, de csak megoldom valahogy. Egy kicsit most nehezebb lesz, hogy van nyolcórás állásom, plusz a már meglévő megbízásos munkám mellé most bejött egy másik is (egészségügyi témájú cikkeket írok), de nem panaszkodom, mert legalább van munka. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...