2015. január 3., szombat

Nálunk a szilveszter...

Idén csendesen, szolidan búcsúztattuk az óévet, mert most erre volt szükségünk. Na, meg persze erre... :D


Nem vagyunk ám valami nagy fogyasztók, már ami az alkoholt illeti. :) Ez mind megmaradt:


Tesóm elsején délelőtt mondta is, hogy milyen jó, hogy nem rúgtunk be este (elkerülve ezzel a másnaposság tüneteit.) Mondtam neki, hogy persze, hogy jó, így van egy teljes értékű (másnaposság nélküli) napunk... amikor lehet inni. :D Na jó, ez csak vicc volt, tényleg nem vagyunk nagy alkoholfogyasztók. Utoljára a nagylányom születésnapján ittunk ezt-azt :), májusban, és volt még egy alkalom nyáron, de az inkább csak a koccintás-kategóriába sorolható. 

Nagyapám a "vérengző fenevaddal". Ízi, szilveszter alkalmából, meghúzta a Papi fülét. :) Egyébként nagyon szeretik egymást. A nagyapám még azt is megengedi neki, hogy ha be van ágyazva, fent aludjon az ágyán. Ez azért meglepő, mert a Papi - alföldi parasztember lévén - "az állatnak kint a helye" jelszóval, idáig nem nagyon tűrte meg az állatokat, még a lakásban sem. Az utóbbi években, főleg, amióta együtt lakunk, azért trenírozva van :), most például 3 kutyával és 5 hörcsöggel osztozunk a házon. És Papi még a hörcsögökkel is elbeszélget, ha éppen úgy adódik a helyzet. :D


Leánykáim:


Mondom a tesómnak, hogy ez az utolsó kép rólam. Erre a tesóm: "Reméljük, hogy nem. Azért legyünk bizakodóak." :) :) :) Én mondjuk úgy értettem, hogy a 2014-es év utolsó képe... :D
Szóval, ez itt a szilveszteri frizurám és kalapom. :) A képen ugyan nem látszik, de a hajam fel van gumizva a fejem tetejére, a kalap alá. Ha nem találom a seprűt, csak kiengedem, és... :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...