Na, hát még szerencse, hogy ma reggel nem egyedül "leltároztam", különben nem hinnék a szememnek, vagy elkezdhetnék kételkedni épelméjűségemben. Szóval...
Reggelente át szoktam nézni az "ültetményeket", imádom, ahogy napról-napra fejlődnek. Na, de!
Ma reggel észrevettem, hogy két kis cukkinikezdemény nem tudja áttörni a földet. Kiszabadítottam őket, mindkettő két kis, világoszöld levélkezdeményből állt. Ehhez képest ma délután, tehát néhány órával később a két-két kis, világoszöld levélkezdeményből életerős növénykék lettek, plusz, ami reggel még ott sem volt, kibújt a földből egy harmadik cukkinipalánta is, néhány óra leforgása alatt, magától, és ennyit nőtt... (bal felső kép - a két kis kiszabadított "növekmény" a két szélső, a reggel még láthatatlan a középső)
És akkor itt még nincs ám vége. A jobboldali képen látható gyönyörű palánta ma reggel még egy három levélből álló palántácska volt. Igen, mindössze három levele volt, ehhez képest most van négy, plusz egy levélkezdemény.
És ha mindez nem lenne elég: bal alsó kép, indátlan tök - reggel még se híre, se hamva nem volt.
Most kezdek azért megnyugodni. Felgyorsulnak az események, hiába nyitottam meg idén (is) késve a "kerti évet", csak lesz itt némi betakarítani való.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése