Akármilyen nagy gondom-bajom/bánatom van, ha kimegyek a kertbe, pár perc után mindent szépnek és jónak látok. És ami talán a legfontosabb: a kertben, a növények között "kapirgálva" minden olyan végtelenül egyszerűnek tűnik.
A ma délutáni kertterápiám alatt befejeztem a gazolást-kapálást, holnapra már csak apró simítások maradtak, aztán bevetem a ki nem kelt zöldségek helyét.
A cserepes bazsalikomjaimról letört egy-egy szár. Vízbe tettem őket, szépen ki is gyökereztek:
A cukkini most sem okoz csalódást:
Ültettem sárgát...
...csíkosat...
...zöldet és "gömböt" (gömbcukkinit). :)
Néhány paradicsom- és paprikatő - itt még kicsit kókadtak a nagy szárazság miatt. Idén összevissza ültettem őket, ez a zöldségesrész eleje, de jutott belőlük a közepére és a végére is. :)
Este fél tízkor jöttem be a kertből. Észre sem vettem, hogy így elment az idő. A locsolást nem vittem túlzásba, célzottan a töveket szoktam locsolni, kannából (de csak azért, mert a slagot elnyelte a gaz, majd, ha lesz hozzá hangulatom, kiszabadítom).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése